Végre beköltöztünk! Egészen kellemes ez a kertvárosi környezet, máris megszoktam, és a gyerekeknek is jobb lesz. Jobb a levegő, kisebb a forgalom, van saját kert… Bár az még eléggé romokban. Jól összetúrták a gépek. Mondjuk a házról is nehéz volt elképzelni, hogy valaha kész lesz. De hogy ez a földkupacos sártenger egyszer majd kert lesz?
A férjemnek legalább több fantáziája van ehhez, még lelkes is. Egy kis tereprendezés, füvesítés, öntözőrendszer telepítés… na kíváncsi leszek, hányszor fogja ő lenyírni a füvet. De azért kellenének valami szép bokrok, amik kevésbé igényesek. Na meg valami sövény a szomszédhoz, látom, szeret otthon pucéran mászkálni. Meg talán egy kis konyhakert, majd meglátom, belefér-e a pici mellett.
Jó lenne, ha találnánk valakit, aki mindent megold, és nem kellene mindenhez külön ember után kajtatni. A baba-mama fórumon páran villognak a csilli-villi kertjükkel, tuti nem egyedül gondozzák, majd megkérdezem őket, hátha…